A sepr�

Mi�rt pont sepr�?
A var�zsl�knak �s boszork�nyoknak olyan repm�vet kelett otthon tartaniuk, amely nem felt�n�, a kiv�ncsi muglik el�l is elrejthet�. Teh�t valami olyanra volt sz�ks�g, ami h�tk�znapi t�rgy, k�nnyen hordozhat�, elrejthet�. A sepr� minden szempontb�l ide�lisbak t�nt.

M�r i.sz. 962-ben megjelent a rep�l� sepr�, de ekkor m�g az emberek saj�t maguk b�v�lt�k meg otthon.

A 12. sz�zadban m�r cserekereskedelem folyt a sepr�k�rt.

Sepr�j�t�kok:

1. Sepr�verseny: �venk�nt, m�g most is megrendezik Sv�dorsz�gban. A 10. sz�zadban kezdt�k el j�tszani. A p�lya Kopparbergb�l Arjeplogba tart, �s �tmegy egy s�rk�ny rezerv�tumon is, kb. 480 km. Az nyer, aki els�k�nt �r c�lba. A jutalom egy ez�st tr�fea s�rk�ny mint�val.

2. Stichsteck: Egy 6 m magas p�zna tetej�re er�s�tett felf�jt s�rk�nyh�lyagot kell az �rz�nek �riznie �gy, hoyg hozz� van k�t�zve a p�zn�hoz, �s csak 3 m-es t�vols�ga van, m�gt�bbi j�t�kos megpr�b�lja a sepr�vel kilyukasztani a h�lyagot. Az nyer aki kilyukasztja. A j�t�k n�met eredet�, 1105-ben terjedt el, de a 14. sz�zad �ta nem j�tsz�k.

3. Aingingein: �rorsz�gi j�t�k. A j�t�kosoknak �t kell rep�lni�k egy sor c�l�p�kre er�s�tett l�ngol� hord�n, az utols� hord�n �t kell dobni a labd�t, amit domnak neveznek, �s kecske epeh�lyagb�l k�sz�lt, Az nyer akinek a labd�ja �ps�gben �t�r a hord�n

4. Creaothceann: Sk�ci�ban j�tszott�k. A j�t�kosok fej�re �st�t er�s�tettek, �s az �gb�l hull� k�veket kellett elkapniuk az �st�k seg�ts�g�vel. A l�nyeg, hoyg minn�l t�bb k�vet gy�jtsenek �ssze.1762-ben betiltott�k, majd 1960-ban mozgalmat ind�tottak a j�t�k fel�leszt�s�re, de nem siker�lt.

5. Shuntbumps: Angli�b�l /Devonb�l/ indult ki. A lovagi torn�k el�dje, a l�nyeg, hoyg az ellenfelet le kellett l�kni a sepr�r�l.

6. Bokors�pr�s: herefordshire-ben terjedt el. A j�t�kosok ford�tva �lik meg a sepr�t, �s a vessz�s v�g�vel �t�getik a labd�t, ami �ltal�ban sert�s h�lyagb�l k�sz�lt. A labd�t a s�v�ny f�l� kell �tni, ha elv�tik, az ellenf�l 1 pontot kap. 50 pontik j�tszanak.