3. fejezet

Naomi Sz�lei; Laura �s Tam�s viharzott be a szob�ba. Val�sz�n�leg a t�z �rthetetlen�l hangos �s ugyanakkor ijeszt� pattog�sa riasztotta be �ket. K�rben�ztek; semmi nem v�ltozott, csak a k�lyha k�rny�k�n voltak sz�tsz�rtan apr� hamudarabok.
-Ezek szerint elment. - sz�lalt meg Laura – Annyira megr�m�ltem. Te is hallottad, ugye?
-Igen. Biztosan nagy l�ng volt, ha ilyen hang k�vette.
-Ne is mond. Rem�lem j�l van �s �ps�gben oda�rt!

~o~

Ezalatt Naomi �pp csak kim�szott a k�lyh�b�l. Kicsit meg volt ijedve a h�v�ltoz�s miatt; a nagymam�ja szob�j�ban am�gy is meleg volt, s a t�z l�ngja is megcsapta kicsit. De ez a hely.. Agg�dott, hogy j� helyen j�r-e. Az els� benyom�s nem volt t�l b�ztat�.

Egy s�t�t, j�ghideg el�szob�ban tal�lta mag�t. Vil�g�t�s nem volt; egy apr� ablak sem. Szerencs�re a s�t�tben l�tott kirajzol�dni p�r t�rgyat. L�d�j�t let�masztotta a kandall� mell�, �s „felfedez� �tra” indult.
T�le jobbra egy kiszakadt kanap� volt, amellett egy �res k�nyvespolc. Haladt el�re, s mostanra m�r biztos volt benne, hogy egy el�szob�ban van; megtal�lta a bej�rati ajt�t. Balra, s jobbra egyar�nt egy-egy ajt�t l�tott, ami val�sz�n�leg m�s helys�gbe vezetett, viszont r�n�z�sre mind a kett� z�rva volt. Biztosra azonban semmit sem vett, hiszen a megvil�g�t�s itt sem volt nagyobb m�rt�k�.

Tett n�h�ny bizonytalan l�p�st. Jobbra kirajzol�dott egy - r�n�z�sre - �don l�pcs� k�pe, alj�ban pedig az el�bb eml�tett szoba bez�rt ajtaja. A kulcslyuk vagy be volt t�m�tve, vagy szimpl�n koroms�t�tvolt a szomsz�dban is, mert itt sem volt vil�gosabb.

F�lelni kezdett. Hangfoszl�nyokat hallott az emeletr�l.
"Mintha t�bben lenn�nek. Lehets�ges, hogy m�gis j� helyen j�rok? V�g�l is egy iskol�ba sokan j�rnak.”

�gy d�nt�tt f�nyt der�t a dologra, ha m�r olyan s�t�t fogadtat�sban volt r�sze. Elindult fel a l�pcs�n. L�bujjhegyen osont a l�pcs�fokokon, amelyek a l�tszat ellen�re nem adtak semmilyen recseg� hangot. A neszekb�l m�g mindig nem �rtett semmit, de egyre tiszt�bban hallotta �ket. Mikor fel�rt a l�pcs� tetej�re t�bb ajt�t is l�tott, s - csod�k csod�j�ra - a hozz� legk�zelebbi bal oldalt valamennyire nyitva volt.

T�bbnyire m�ly, f�rfi hangok sz�r�dtek ki a r�snyire nyitott ajt�n. K�zelebb mer�szkedett, s belesett a ny�l�son. K�t f�rfit l�tott; jobban mondva a t�rdel� alak egy korabeli fi� volt. M�g k�zelebb ment, s l�tta, hogy a fekete h�tt�r, amelyet kor�bban tap�t�nak v�lt, csukly�s emberek sokas�ga. Mostanra m�r el�g k�zel volt, hogy a hangfoszl�nyok kitisztuljanak.

A Naominak h�ttal l�v� f�rfi kez�ben p�lc�val sz�lalt most fel hangosan.
-Draco, Draco. L�tom nem tanult�l ap�d p�ld�j�b�l. Egyszer� feladatot b�ztam r�d, s te elsz�rtad, s�t, m�g k�st�l is, mikor h�vtalak...
-Nagy�r, Piton..

"Nagy�r!? Arr�l a Nagy�rr�l besz�l vajon?" - elm�lkedett Naomi mag�ban, majd egy tizedm�sodperc m�lva j�tt a felismer�s - Szent szalamandra. Draco.. Biztosan rosszul ejtettem ki a mondatot. H�t persze. Nagyon is rossz helyen vagyok. Ez tutira nem a Roxfort. �s azok a csukly�s fazonok.. Hal�lfal�k. Benne vagy rendesen, kisl�ny."

-Perselus-szal - ha megengeded - majd �N foglalkozom. El�sz�r is m�lt� b�ntet�st k�ne kital�lni sz�modra.

"Merlinre, ez t�nyleg a S�t�t Nagy�r! Mi lesz ha �szreveszi, hogy itt hallgat�zok? Vagy hogyha meg�li a sr�cot? Valamit tennem k�ne, de mit? Magamat sodorn�m vesz�lybe. K�r�ln�zek, h�tha.."

�vatosan sarkon fordult s egy hatalmasat sik�tott. Egy �ri�sk�gy� tekergett fel� a l�pcs� korl�tj�val p�huzamosan, s egyre csak sziszegett. Naomi nem tudta mit tegyen, �m sok gondolkoz�si ideje nem is volt.
-Nagini �rdekes h�rrel szolg�lt az im�nt, miszerint egy ifj� h�lgy �ll a l�pcs� tetej�n, s kihallgatta a besz�lget�s�nket. Malfoy, tal�n j� napod van. Kapd el a l�nyt �s megk�m�lem az �leted.

4. fejezet

Naomi –ugyan tartott a kivezet� utat elz�r� besti�t�l - rohanni kezdett. Csak p�r l�pcs�fokot siker�lt lek�zdenie, mikor �rezte, hogy a baziliszkusz r�tekeredik a l�b�ra. �gy elvesztette egyens�ly�t, s gurulni kezdett. Alaposan beverte fej�t a fakorl�tba �s meg sem �llt eg�szen a l�pcs�sor alj�ig. Mindek�zben �gy �rezte a k�gy� enged a szor�t�sb�l.

Ezalatt a szob�ban �sszegy�ltek sem voltak restek; pontos�tva egy. Draco �gy t�nt elfogadta ura „aj�nlat�t; el�re szegezett p�lc�val kirohant a szob�b�l, s kettes�vel szelte a l�pcs�fokokat lefel�. Megl�tta a sor alj�n mocorogni a l�nyt. Mire azonban le�rt, m�r eszm�letlen volt.

~o~

Naomi p�r �r�t lehetett eszm�letlen. Most kinyitotta szem�t �s egy halv�nyan megvil�g�tott szob�ban tal�lta mag�t – megk�t�z�tt v�gtagokkal. A f�ld�n fek�dt, �vatosan k�rbepislogott. Nem emelte meg a fej�t, hogyha esetleg lenne valaki a szoba egyik meg nem vil�g�tott sark�ban, az nehogy �szrevegye. Az �t�s k�vetkezt�ben am�gy is nagyon sajgott a feje valamint sz�nni nem t�n� f�jdalmat �rzett az oldal�ban.

Az egyed�li f�nyt biztos�t� t�rgy a helys�gben egy gyertya volt a szoba k�zep�n egy kicsi asztalon. Amit m�g a s�t�t �s a gyenge l�t�s ellen�re �szrevett az a t�le nem messze a f�ld�n l�v� t�lca-szer�s�g volt.
„Kaja? Etetik a foglyaikat? Egy�ltal�n mit keresek m�g itt.. �lve? Kihallgattam �ket. Ismerem a rejtekhely�ket! Akkor meg m�rt nem �ltek meg? M�r azt is sejtem mit rontottam el.. A Hopp-por jelszav�t.. H�t persze! Ez�rt jutottam ide a Roxfort helyett. Ez olyan logik�tlan. M�rt nem �ltek meg, m�g �jult voltam?”
Ism�t csak a k�rd�sek feltev�s�re maradt ideje. Egy alak k�zeledett fel� az egyik sarokb�l, ahova nem �rt el a gyertya apr�, pisl�kol� f�nye. Sik�tani akart, de r�j�tt, hogy
1. �gyse hallan� senki
2. csak a t�l�l�si es�lyein rontana (m�r ha vannak)

Mostanra az alakr�l kider�lt, hogy nem m�s, mint a fi�, akit Tudjukki faggatott.
- L�tom fel�bredt�l – sz�lalt meg v�g�l komor hangon �s egyre k�zelebb �rt a f�ld�n fekv� l�nyhoz.
- Volt id�d k�rben�zni. Igen, l�ttam, hogy �bren vagy. De gondoltam nem zavarlak meg a terep felfedez�s�ben.
Most leguggolt a l�ny el�, aki pr�b�lt k�zelebb h�z�dni a falhoz, m�r amennyire ezt a k�telek engedt�k.
- Ne agg�dj, egyenl�re nincs parancsban a b�ntalmaz�sod. A Nagy�r azt mondta viseljem gondodat, m�g � elint�z valamit.
Naomi k�rd�en n�zett a fi�ra. M�r nyitotta a sz�j�t, hogy megk�rdezze, mi�rt tartj�k itt, mi�rt nem �lik meg hal�lfal�-m�dra, de egy �rva hang se j�tt ki a tork�n, s�t belenyilalt, mintha t�t sz�rtak volna bele.
- Ezt elfelejtettem eml�teni. Ne pr�b�lkozz besz�ddel. Mint tapasztaltad el�gg� f�jdalmas. Mintha t�vissel szurk�ln�k az �d�mcsutk�dat. – mondta ezt a lehet� legk�z�mb�sebb hangon.

P�r percig csak sz�tlanul b�mult�k egym�st (nem mintha Naomi b�rmi m�s m�veletet is tudott volna csin�lni). Ahogy Draco k�zelebb j�tt hozz� l�thatta f�radt, karik�s szemeit, v�ll�ra oml� sz�ket haj�t �s a f�lhom�lyban m�r-m�r vil�g�t� s�padt b�r�t. El�gg� beteges kin�zete volt �gy els� pillant�sra �s hangja sem t�kr�zte �ppen k�ls�je ellentetj�t.

�gy t�nt ez a t�vols�g nem volt elegend� Naomi „szobat�rs�nak”. K�zelebb mer�szkedett a l�nyhoz �s feljebb h�zta a p�l�j�t, aki hevesen pr�b�lt ellenkezni.
- Nyugalom! – sz�lt r�, s k�zben pr�b�lta lefogni, de nem b�rt vele.
El�kapta var�zsp�lc�j�t �s a l�nyra szegezte, aki ett�l megr�m�lt �s abbahagyta a kap�l�z�st.
- Mindj�rt jobb, okos kisl�ny. Csak a sebedet akartam ell�tni. Gondolom a l�pcs�n val� sz�guldoz�sodkor szerezted. Am�gy mit keresel itt? Nem n�zel ki k�mnek.
„De, pont az vagyok… Mi�rt nem k�ldesz r�m egy tiltott var�zslatot vagy �ntesz le Veritaserum-ot a torkomon, ha ennyire �rdekel? Nagyobb sikered lenne, mint hogy itt csever�szel velem.” – duzzogta mag�ban a l�ny.
-Na, l�ssuk azt a sebet. Episkey.
Naomi �rezte, hogy a kor�bban az oldal�ban �rzett f�jdalom enyh�lt. Eddig annyira nem t�r�d�tt vele, hiszen valahogy jobban �rdekelte ki jut-e innen valaha is �lve �s ha igen, hogyan.
- �hes vagy? Hab�r... A n�m�t� b�b�j miatt az is csak f�jdalmat okozna. - kicsit gondolkozott, s k�zben Naomit m�regette.
- Legyen. Leveszem r�lad a b�b�jt, de a saj�t �rdekedben nem aj�nlom, hogy az enged�lyem n�lk�l megsz�lalj. Itt a f�.. Sz�val �gyse hallan� senki.
- Finite Silentium.