Harry egy kicsiny dobog�szer�s�gre esett, amely megmozdult alatta, mint egy lift. K�r�lbel�l k�t perc m�lva a fura holmi meg�llt. Harry, a f�kly�t m�g mindig kez�be szorongatva felt�p�szkodott. – Mi a...? - motyogta.

Egy s�t�t folyos�ra ker�lt, ahol az egyetlen f�nyforr�s a f�kly�ja volt. Magasra tartotta, hogy k�r�ln�zhessen. A folyos�n nem volt semmi k�l�n�s, lesz�m�tva, hogy teljesen �res volt. Sehol egy festm�ny, sehol egy pajzs. Egyszerre csak Harry megl�tott egy ajt�t.

F�kly�t tart� kez�t magasra tartva odament hozz�, hogy megvizsg�lja. Vastag k�ajt� volt, melybe k�l�n�s jeleket v�stek.

�ppen megpr�b�lta kinyitni, amikor egy h�v�s hang sz�lalt meg m�g�tte: - Megint elt�vedt, Mr. Potter?

Harry megfordult �s szemben tal�lta mag�t Fjodrovna professzorral, aki karba tett k�zzel �llt ott. - Nos, �gy valahogy... - felelte.

- Mag�nak semmi dolga erre. T�vozzon - sz�lt a tan�rn�.

- Nem sz�nd�kosan j�ttem ide - magyar�zta Harry. - K�t pogrebin �ld�z�tt, aki meg akart �lni, lekaptam ezt a f�kly�t a tart�j�b�l, azt�n kereszt�lestem a falon!

- T�nyleg? - vonta fel a szem�ld�k�t amaz. - Milyen �rdekes t�rt�net. Azt aj�nlom, t�vozzon ugyanarra amerr�l j�tt - mutatott a liftszer� dobog�ra.

- De mi van, ha m�g mindig ott v�rnak? - r�ncolta a szem�ld�k�t Harry.

- Hm... a nagy Harry Potter nem b�r el k�t icipici pogrebinnel? - k�rdezte a n� g�nyosan.

Nem, amikor nekik van fegyver�k, nekem meg nincs, gondolta Harry keser�en, de �gy d�nt�tt, hogy nem akar gyeng�nek l�tszani, pl�ne nem egy n� el�tt.

- Rendben - b�lintott. - Sz�val �gy v�li, hogy ez a dolog felvisz ahhoz a rejtett ajt�hoz?

- Pontosan - v�laszolt az asszony.

- J�l van - sz�lt Harry �s r�l�pett a dobog�ra, amely r�gt�n el is indult f�lfel�, azt�n, percek m�lva, meg�llt �s Harry ism�t a t�glafal el�tt tal�lta mag�t. Meg�rintette: szil�rd volt. L�tott egy f�klyatart�t a falon �s egy hirtelen gondolattal beletette a f�kly�t, amelyet m�g mindig szorongatott.

A fal enyh�n hull�mzani kezdett �s Harry �tl�pett rajta, ki a folyos�ra.

Egyb�l megl�tta a pogrebineket, akik cs�nya nagy k�seiket k�szenl�tben tartva r� v�rtak.

- M�g mindig itt vagytok? - morogta Harry. - Igaz�n sr�cok, ideje lenne abbahagyni ezt a butas�got, hogy k�vettek �s megpr�b�ltok meg�lni! Igaz�n sajn�lom a b�csik�tokat �s az unokates�tokat.

A d�monok nem �rtett�k �s k�zelebb l�ptek.

- Stupor! - ki�ltotta egy �les hang �s a pogrebinek eszm�letlen�l estek �ssze. Harry a hang ir�ny�ba fordult, �s megl�tta Krum h�g�t, aki m�g mindig a d�monokra szegezte p�lc�j�t.

- K�sz�n�m - mondta a fiatalember.

- Sz�vesen - mosolygott a l�ny. - Azt hiszem ez a mag�� - ny�jtotta fel� elveszett var�zsp�lc�j�t.

- M�g egyszer k�sz�n�m... - vette el a p�lc�t Harry. A l�nynak valahogy siker�lt meg�rintenie a kez�t, mik�zben �tadta a p�lc�t. - ...Krum kisasszony.

- Csak h�vjon Milet�nak Mr. Potter - pirult el kicsit a l�ny. – �s tegezzen.

- ��... ok�, Mileta – a fiatalember mosolyt er�ltetett az arc�ra. – Te is sz�l�ts Harrynek.

- Rendben, Harry – v�laszolta a l�ny m�z�des hangon. - Harry.

- Igen?

- Semmi.

- Hm, mennem kell Mileta. M�g egyszer k�sz�n�m - mondta �s elsietett, an�lk�l hogy l�tta volna ahogy a l�ny sz�v�re szor�tott k�zzel n�z ut�na.

* * * * *

Amint befordult a sarkon, Harry �sszefutott a meglehet�sen durc�s Krummal.

- Szia Viktor, mi van?

Krum csak megr�zta fej�t �s elsietett mellette, bolg�rul motyogva valamit, valamit amir�l Harry sejtette, csak valami k�romkod�s lehet.

Amikor v�gre oda�rt a szob�j�hoz, Aberforth kiab�l�sa �t�tte meg a f�l�t: - H�, h� Harry! - az �regember odasietett hozz�.

- Szervusz Aberforth. Seg�thetek valamiben?

- Igen! - Dumbledore b�lintott. - Szerezz nekem egy jetit!

- Egy micsod�t? - pislogott Harry. - A jetik a Himal�j�ban �lnek! K�l�nben is, minek neked egy jeti?

- Ezt ink�bb hadd mondjam el horg�sz�s k�zben!

- Horg�sz�s? Hiszen a t� be van fagyva!

- Lyukakat v�gunk a j�gen! - felelte Aberforth lelkesen. - Semmi sem jobb hecc, mint a l�khorg�szat! Nagyon eg�szs�ges!

- Ja, nan� - forgatta szem�t Harry. - Rendben. Fel�lt�z�m, �s tal�lkozunk lent a t�n�l.

* * * * *

Harry felvette a sz�rmebund�j�t, nyak�ra tekert egy vastag bolyhos s�lat, melyet any�sa k�t�tt, �s felvett egy sapk�t is. Mik�zben szob�j�t akarta elhagyni, megl�tta a d�h�s Hermion�t, aki a McGalagony�val szomsz�dos ajt�n l�pett ki.

- J�l vagy? - k�rdezte.

Hermione berontott Harry szob�j�ba, az asztalra csapott egy neh�z k�nyvet �s azt mondta: - Igen!

- Ez azt jelenti, nem - �llap�totta meg Harry. - Krummal volt valami?

- Mi? - n�zett fel a n�. - Mi�rt gondolod?

- Mert �t perccel ezel�tt l�ttam, hasonl�an rossz hangulatban. Mi t�rt�nt k�ztetek?

- Semmi - vont v�llat Hermione. - �s teszek r�la, hogy ne is t�rt�njen.

- M�g mindig hajt r�d, ugye?

- �gy t�nik - biggyesztette le ajk�t Hemione. - De nekem nem kell!

- H�t persze, hogy nem - felelte Harry. - Tudod, mit Herm? �n megv�delek Vikit�l, ha te is megv�dsz engem a h�g�t�l.

- A h�g�t�l? - a fiatal boszorka elk�pedt.

- Ja. Az a Milupa, vagy ki. Att�l tartok, tetszem neki.

Hermione kuncogott. - Te szeg�ny, szeg�ny fick�! �gy n�z ki, vonzod a cs�nya l�nyokat. El�sz�r Millicent Bulstrode, most meg ez a csaj... t�nyleg, m�g a nev�k is ugyanazzal a h�rom bet�vel kezd�dik! H�t nem vicces?

- Nem tartom annak - r�zta a fej�t nevetve az ifj� var�zsl�. - Rendben, pr�b�ld meg t�vol tartani magadt�l Viktort, �n meg pr�b�lok nem megfagyni, am�g horg�szunk Aberfort-szel.

* * * * *

K�t �r�val k�s�bb Harry csontig �tfagyva t�rt vissza Aberfort-szel a kast�lyba. H�t halat fogtak Dumbledore-ral, aki v�gig arr�l fecsegett, hogy felt�tlen�l kell neki egy jeti. Furcsam�d, azt nem �rulta el, hogy mi�rt van r� sz�ks�ge, �gy Harry nem er�ltette.

Amikor a halakkal megrakodva bel�ptek az el�csarnokba Harrynek nagyon j�l esett az �p�let viszonylagos melege. McGalagony professzor �pp lefel� j�tt a l�pcs�n �s sz�r�s tekintetet k�ld�tt fel�j�k.

Vagy egy perc m�lva Harry �szrevette, hogy a "sz�r�s tekintet" nem neki, hanem kiz�r�lag Aberforthnek sz�l. Nagyon is j�l tudta, milyen az, ha McGalagony haragszik valakire, �s nem v�gyott r�, hogy �jra �t�lje.

�ton a szob�jukba a k�nyvt�r mellett haladtak el, melybe �pp akkor l�pett be Fjodrovna professzor.

- J�ssz a konyh�ba, k�ly�k? - k�rdezte Aberforth.

- Kicsit k�s�bb, most jut eszembe, hogy elfelejtettem valamit. Eb�dn�l tal�lkozunk.

Dumbledore b�lintott. - Add ide azt a v�dr�t, leviszem a h�ziman�knak. Rem�lem megs�tik vacsor�ra.

Harry �tadta a hallal teli v�dr�t �s v�rt, am�g Aberforth elt�nik a szeme el�l, azt�n odal�pett a k�nyvt�r ajtaj�hoz �s bepillantott. Tatyana Fjodrovna egy asztaln�l �lt �s egy k�nyv olvas�s�ban volt elmer�lve.

Most vagy soha, gondolta �s felsietett az emeletre. Rem�lte, hogy odatal�l a titokzatosan elt�n� falhoz, �s nem t�ved el. Kis id� m�lva oda�rt arra a helyre, ahol rem�lte, hogy megtal�lja a titkos liftet.

Igen, ez lesz az, b�lintott mag�ban, �s megnyomta a falat. Meg se mozdult. H�t persze, a f�kly�t ki kell h�zni a tart�j�b�l! korholta mag�t a butas�g��rt, �s megfogta a f�kly�t. Na, gyer�nk, �jra meg�rintette a falat, de megint csak szil�rd t�gl�t Pedig ez az a hely, vagy megint elt�vedtem? - n�zett k�r�l. Nem. Biztos volt benne, hogy nem t�vedt el. Az a n� nyilv�n lez�rta a bej�ratot, r�ncolta a szem�ld�k�t Harry. Megl�tott itt engem �s elvar�zsolta a falat, hogy ne tudjak megint bemenni.... De mi�rt? Mi�rt akar t�vol tartani ett�l a helyt�l? Lehet, hogy van itt egy m�sik titkok kamr�ja egy m�sik baziliszkusszal? Harry nagyon rem�lte, hogy nincs.

- Ok�, pr�b�ljuk meg m�sk�pp - mormolta. - Redukto! - p�lc�j�t a t�gl�kra szegezte. Ennek a b�b�jnak sz�t kellett volna robbantania a t�gl�kat, de nem hatott. A t�gl�k l�that�an nem akartak elmozdulni a hely�kr�l. - Diffindo! - pr�b�lkozott �jra. - Alohomora!

Semmi.

Csal�dottan indult a szob�j�ba. M�g mindig furdalta a k�v�ncsis�g, hogy mi lehet ott.

* * * * *

Dennis az eg�sz d�lel�tt�t a k�nyvt�rban t�lt�tte, a n�v�nyt keresve, amelyet meg kell majd tal�lnia. �tlapozott egy tucat k�nyvet, de semmit sem tal�lt. Tal�lt egy k�nyvet az oroszorsz�gi n�v�nyekr�l, de egyik�k sem volt �r�kz�ld.

- Atropa belladonna... Circaea lutetiana... nem, egyik sem - s�hajtotta, �s becsapta az utols� k�nyvet. - Elegem van ebb�l. - Fel�llt �s az ajt�hoz indult, amikor egy hang sz�lt ut�na.

- Mr. Creevey?

Megfordult �s l�tta, hogy a Durmstrang b�jitaltan tan�rn�je, Fjodrovna professzor odainti mag�hoz.

- Igen, professzor? Seg�thetek?

- Azt hiszem �n seg�thetek mag�nak - felelte mosolyogva a tan�rn�. Dennis furcs�n riaszt�nak tal�lta a mosoly�t. Nem mintha cs�nya n� lett volna, nem, csinos volt, de valahogy... nem tudta volna megmagyar�zni.

Odament hozz�. - Hogy �rti ezt, professzor?

- Nem tal�lt semmit az els� pr�b�val kapcsolatban, igaz?

- Igaz - b�lintott a fi�. - De ha seg�teni akar nekem, figyelmeztetnem kell, hogy nem vagyok olyan... �gy �rtem nem vagyok csal�.

- Nem mondtam, hogy az. K�l�nben is, - a n� a mellette l�v� sz�kre mutatott, jelezve, hogy �lj�n le. A fi� le�lt. - �n sem vagyok csal� t�pus, �s nem seg�ten�k egy di�knak... pl�ne nem egy riv�lis di�knak. A Durmstrangnak szurkolok.

- �, persze - b�lintott amaz. - �rthet�.

- Igen. Sz�val, �gy t�nik ezt a k�nyvet nem l�tta? – Tatyana �tny�jtott egy nagyon r�gi, vastag k�nyvet, gy�r�tt s�rga lapokkal.

- Nem - a fi� szeme elkerekedett. - �n... �n ezen a k�nyv�n �lt, mik�zben tudta, hogy azt a n�v�nyt keresem, amely csak ebben van benne? – k�rdezte v�dl�n cseng� hangon.

- �ltem rajta? - az asszony karba tette a kez�t. - Nem, tulajdonk�ppen nem vettem �szre az �n jelenl�t�t, am�g fel nem �llt, hogy t�vozzon. Egy m�gikus n�v�nyt kerestem egy b�jitalhoz, amit el akarok k�sz�teni.

- �, bocs�nat – pirult el a fi�.

- Ne is t�r�dj�n vele. Tess�k. Rem�lem, haszn�t veszi.

Dennis kinyitotta a k�nyvet, �s lapozni kezdte. Nagyon sokf�le n�v�ny volt benne, egy eg�sz fejezet az orosz m�gikus gy�gyn�v�nyekr�l �s vir�gokr�l. Szeme �tfutotta a lapokat, azt�n �r�mmel ki�ltott fel: - Leontopodium nigrum! Fekete havasi gyop�r! Magas hegyekben �l, �vel�, �r�kz�ld, t�len vir�gzik, fekete szirmai k�nnyen �szrevehet�k a h�ban... 5-15 cm magas... feh�r v�ltozata K�z�p �s D�l Eur�p�ban �l, b�r eredeti �l�helye Szib�ria volt �vezredekkel ezel�tt. A fekete havasi gyop�r csak �szak Oroszorsz�gban tal�lhat�. K�zismert, hogy gy�gy�tja a gonosz �tkok �ltal okozott sebeket... - Dennis feln�zett. - K�sz�n�m sz�pen professzor! - de Tatyana Fjodrovna m�r nem volt ott. - Professzor? - nem is vette �szre, hogy a n� elment. Mi�rt adta nekem ezt a k�nyvet? Hiszen � Durmstrangos tan�r! Ennek egyszer�en semmi �rtelme! Megr�zta a fej�t �s visszat�rt a fekete havasi gyop�r le�r�s�hoz.

* * * * *

Este tizenegy �ra fel� Harry �gy d�nt�tt, hogy lefekszik. M�r felvette a pizsam�j�t, amikor kopog�st hallott az ablakon. Az a bagoly volt, amelyet Ginnynek k�ld�tt.

Gyorsan elvette �s kibontotta a levelet.

Dr�ga Harry!

�r�l�k, hogy baj n�lk�l meg�rkezt�l a Durmstrangba. N�lunk semmi �rdekes nem t�rt�nt, kiv�ve, hogy Sirius f�llenteni tan�tja Lilyt. Nagy teljes�tm�ny! Sok �j kifejez�st is tanult, de Siriusnak k�sz�nhet�en t�bbs�g�k cs�nya sz�. Haza k�ne j�nn�d �s j�l bok�n r�gni a keresztap�dat!

Fred �s George tegnap megl�togatott benn�nket. A boltjuk napr�l napra jobban megy. Anya elmer�lt az �j h�z berendez�s�ben (igen, k�pzeld, ap�nak siker�lt r�vennie �t, hogy k�lt�zzenek el az Od�b�l!)

Na v�gre, gondolta Harry. B�r Weasley�k �p�tettek egy sz�p nagy h�zat a r�gi kopott mellett, Mrs. Weasley m�g egy �vig halogatta a k�lt�z�st, miut�n a h�z fel�p�lt.

Azt hiszem esk�v�i harangz�g�s v�rhat�! Legut�bb, amikor Percy�k megl�togattak, Penny egy olyan gy�r�t viselt, amelyet eddig nem! (b�r senkinek nem mondtak semmit, �n r�gt�n �szrevettem.)

Ron boldogtalan Hermione n�lk�l, ak�rcsak Hagrid Olympe n�lk�l.

�s mint �n is, n�lk�led.

Szeretlek, Harry. Mindegy mit gondolsz, szeretlek. Tudom, hogy but�n viselkedtem legut�bb, nem kellett volna. Csak tudod, �gy f�ltem. M�g most is f�lek, de biztos vagyok benne, hogy megbirk�zom vele.

�gy szeretn�m felgyors�tani az id�t, hogy min�l el�bb kar�csony legyen �s visszakapjalak!

Szeretlek,

a te Ginnyd

U.i.: mes�lj m�g arr�l az Aberforthr�l, nagyon �rdekes embernek t�nik!

H�t az biztos, hogy �rdekes - gondolta Harry, �s mosolyogva kin�zett az ablakon. - De m�g mennyire! - majdnem felki�ltott. �jf�l k�r�l j�rt �s � azt l�tta, hogy Aberforth besz�ll a sz�nj�ba �s elrep�l vele. Hov� mehet ilyenkor, az �jszaka k�zep�n? Harry megr�zta a fej�t. Aberforth t�nyleg k�l�n�s ember, tal�n m�g ink�bb, mint a fiv�re.

Amint a sz�ncseng�k hangja elhalt, Harry beb�jt az �gyba, �s levette a szem�veg�t. - �n is szeretlek, Ginny - suttogta a p�rn�j�ba �s elaludt.