- �, h�t itt van – mosolygott Albus �s odal�pett a b�lcs�h�z. A kis Daniel Potter b�k�sen aludt benne. - Le sem tagadhatn�d, hogy te vagy az apja, Harry. Pontosan �gy n�z ki, mint te, amikor megsz�lett�l.

- Mindenki ugyanezt mondja – h�zta ki mag�t Harry b�szk�n. - Azt mondj�k, a megsz�lal�sig hasonl�t r�m.  Ugye, Dannie? – odany�lt, hogy megigaz�tsa a kisbaba takar�j�t.

- H�t nem im�dnival�, McGalagony professzor? - k�rdezte Ginny ragyog� mosollyal.

Minerva egy mosolyt er�ltetett az arc�ra. - Igaz�n j�k�p� kis leg�ny.

- Ak�r csak az apja - felelte Ginny.

- Hi�ba no, ez csal�di von�s - tette hozz� Harry egy kacsint�ssal, �s az igazgat�ra n�zett, aki megint gondterheltnek l�tszott. - J�l van Dumbledore professzor?

Albus sokatmond� pillant�st vetet Minerv�ra, aki b�lintott.

- Van valami, amit tudnotok kell - mondta v�g�l. - Nem akartuk a sz�let�snapodon elmondani, Harry, de el�bb vagy ut�bb �gyis meg kell tudnotok.

- Annak, amit mondani akar... van valami k�ze Danielhez? - k�rdezte Harry.

- Igen - b�lintott az igazgat�, McGalagonyra n�zve.

- Albus megkapta a bagly�t a fia sz�let�s�r�l, j�lius 22-�n - sz�lt Minerva. - Ugyanazon a napon ellen�riztem a roxforti nyilv�ntart� k�nyvet, hogy l�ssam kinek kell baglyot k�ldenem az id�n... - kis sz�netet tartott �s m�lyet s�hajtott. - A fiad... Daniel... nem volt a k�nyvben.

Ginny leveg��rt kapott �s megszor�totta Harry m�g mindig �rz�keny ujjait, de � most nem ki�ltott fel f�jdalm�ban. Meg sem mozdult, hanem csak �llt ott, mintha k�v� dermesztett�k volna.

- Tudod, mit jelent ez, ugye Harry? – k�rdezte Dumbledore agg�d� arckifejez�ssel.

Harry b�lintott. - Azt jelenti... azt jelenti, hogy a fiam... kvibli.